Mit nevezünk társadalmi innovációnak? Egyáltalán szükség van rá külön kategóriaként, vagy minden innováció társadalmi hatással bír valamilyen módon? Ezek a kérdések nemcsak elméleti szinten izgalmasak – nagyon is gyakorlati jelentőségük van azok számára, akik rendszerszintű változásokon dolgoznak.
A SIXAGON számára inspiráló volt részt venni az ELTE Innovációs Napok keretében 2025. november 6-ánmegrendezett Social Innovation Exhibition and Fair eseményen, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Innovációs Központszervezett. Az esemény valódi szakmai párbeszédet indított a társadalmi innováció szerepéről és jövőjéről.
Hol kezdődik a társadalmi innováció?
Az egyik legizgalmasabb panelbeszélgetést ügyvezetőnk, Gemza Péter moderálta, aki az ELTE Innovációs Központ társadalmi innovációs menedzsereként vezette a diskurzust. A beszélgetés résztvevői között ott volt Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója, Bram van Eijk, a One Family Foundation ügyvezető igazgatója, valamint Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kuratóriumi elnöke.
A beszélgetés egyik kulcskérdése az volt, hogy vajon minden innováció társadalmi innováció-e, vagy csak akkor használjuk ezt a fogalmat, ha az adott megoldás pozitív társadalmi hatással jár. A válasz nem volt egyértelmű, és talán éppen ez mutatja, mennyire dinamikusan alakul ez a terület. Ami biztos: a társadalmi hatás egyre kevésbé melléktermék, inkább tudatosan tervezett eredmény.
Hatásmérés vagy hatásmenedzsment?
A „Társadalmi hatásmérés és adománygyűjtés” panelben partnereink is megszólaltak. Lévai Gábor, a Scale Impact alapítója, valamint Drevenyák Eszter, az EIT Community Hub Hungary menedzsere arra hívták fel a figyelmet, hogy a társadalmi hatás mérése önmagában nem elegendő.
Sokkal inkább hatásmenedzsmentről érdemes beszélni: arról a folyamatról, amelyben a szervezetek nemcsak mérik, hanem aktívan formálják is a hatásaikat. Ez különösen releváns a nonprofit szektor számára, ahol a működési korlátok gyakran nehezítik a strukturált, hosszú távú hatásépítést. A beszélgetés egyértelművé tette: a hatás tudatos kezelése stratégiai kérdés, nem pusztán riportálási feladat.
Nemzeti szintű gondolkodás: a portugál példa
Az esemény egyik leginspirálóbb előadását Filipe Almeida tartotta, aki a Portugal Social Innovation ügynökség vezetőjeként a portugál társadalmi innovációs ökoszisztéma fejlődését mutatta be. Előadásából világosan kirajzolódott: a társadalmi innováció akkor tud valódi léptéket váltani, ha intézményi szinten is támogatást kap. Egy dedikált nemzeti szervezet, világos stratégiai irány és célzott finanszírozás képes rendszerszintű változást elindítani.
Ez a megközelítés különösen erős üzenetet hordoz a hazai ökoszisztéma számára is: ha komolyan vesszük a társadalmi innovációt, akkor azt stratégiai szinten kell kezelni.
Több mint kiállítás
A Social Innovation Exhibition and Fair nemcsak szakmai program volt, hanem találkozási pont is. Egy olyan tér, ahol felsőoktatási intézmények, nonprofit szervezetek, vállalatok és döntéshozók közösen gondolkodhattak.
A SIXAGON számára ez az esemény is megerősítette, hogy a társadalmi innováció nem izolált projektekben születik, hanem együttműködésekben. Az ilyen platformok teszik lehetővé, hogy a különböző nézőpontok találkozzanak, és a találkozásból valódi, működő megoldások szülessenek.
Mit viszünk magunkkal?
Talán a legfontosabb tanulság, hogy a társadalmi innováció nem egy jól körülhatárolható terület, hanem egy működési logika. Egy olyan megközelítés, amely a problémák gyökerét keresi, és a megoldásokat is rendszerszinten építi fel. A kérdés már nem az, hogy szükség van-e rá, hanem az, hogy ki képes valóban beépíteni a saját működésébe.
