A kulturális és kreatívipari együttműködések egyik legnagyobb kihívása, hogy a résztvevők ritkán látnak bele egymás mindennapi működésébe. Egy konferencia vagy panelbeszélgetés sokszor elsősorban gondolatokat és stratégiákat közvetít, miközben a valódi tanulás gyakran ott kezdődik, amikor egy intézmény vagy közösség saját környezetében mutatja meg, hogyan működik a gyakorlatban.
A Visegrad Art Market – happy to share projekt debreceni eseménye pontosan erre épült. A 2025. augusztus 14–17. között megvalósult program során lengyel, szlovák, cseh és magyar kulturális és kreatívipari szakemberek találkoztak Debrecenben, hogy intézményi látogatásokon, panelbeszélgetéseken, workshopokon és informális programokon keresztül osszák meg egymással tapasztalataikat.
Az esemény négy intézményi látogatást, két nyilvános panelbeszélgetést, kézműves workshopokat, designvásárt, irodalomterápiás foglalkozást és egy interaktív workshopot is magában foglalt. A programok központi helyszíne a Nagyerdei Víztorony volt, amely egyszerre adott teret szakmai párbeszédnek, közösségi találkozásoknak és informális networkingnek.
Kreatívipar és városfejlesztés: szakmai diskurzus visegrádi perspektívából
A pénteki nap egyik kiemelt programpontja a „Hogyan járul hozzá a kreatív szektor a városfejlesztéshez?” című angol nyelvű panelbeszélgetés volt, melynek résztvevői Drevenyák Eszter (EIT Hungary), Kövesdi Balázs (EDC Debrecen), Horváth Balázs (Tech in the City) voltak, a beszélgetést Gemza Péter moderálta.
A panel során többek között az a kérdés is felmerült, hogy a kreatív szektor milyen hozzáadott értéket tud teremteni olyan területeken, ahol a hagyományos várostervezési szemlélet önmagában már nem elegendő. A beszélgetés rámutatott arra, hogy a kulturális és kreatívipari szereplők egyre fontosabb szerepet töltenek be a városi identitás, a közösségi kapcsolódások és a helyi gazdaság formálásában.
Kreatív közösségek és fiatal alkotók
A szombati szakmai program ehhez kapcsolódva a kreatív közösségek és fiatal alkotók szerepére fókuszált. A „Kreatív közösségek és fiatal alkotók szerepe a városi megújulásban” című panelbeszélgetés résztvevői Klaudia Mazur (Estrada Rzeszowska), Kopócs Éva (CSAK Design), Czibere Ágnes (Debreceni Kreatív Közösség), Kovács Béla Lóránt (Méliusz Juhász Péter Könyvtár) és Lakó Zsigmond (DESzínház, Debreceni Egyetem Művészeti Központ) voltak, moderátorként pedig Miklós Eszter vett részt a programban.
A panelbeszélgetés központi kérdése az volt, hogy a fiatal alkotók és az alulról szerveződő kreatív közösségek milyen módon tudnak hozzájárulni a városi megújulási folyamatokhoz. A résztvevők több példán keresztül mutatták be, hogy a kisebb közösségi kezdeményezések sok esetben gyorsabban és közvetlenebbül reagálnak a városi igényekre, mint a hagyományos intézményi struktúrák.
Kortárs szemlélet és a hagyomány élő gyakorlata
A pénteki nap délelőttjén a résztvevők a Csokonai Fórum épületében ismerkedhettek meg a Csokonai Ifjúsági Program és a KözTér működésével. A csoportot Gemza Melinda fogadta. A látogatás során a résztvevők betekintést kaptak abba, hogyan lehet egy hagyományos repertoárszínházi struktúrán belül olyan ifjúsági és részvételi programokat működtetni, amelyek aktív kapcsolatot alakítanak ki a város közösségeivel.A pénteki program következő állomása a DEMKI Tímárház – Népi Kézműves Alkotóház volt, ahol Halász Dániel mutatta be az intézmény működését. A látogatás kézműves workshopokkal és közös ebéddel egészült ki. A program jól érzékeltette, hogy a népművészet és a hagyományőrzés Debrecenben nem elsősorban muzeális formában jelenik meg, hanem élő közösségi gyakorlatként.
Alulról szerveződő kreatív közösségek szerepe
Szombat délelőtt a résztvevők a DESZ24-ben ismerkedhettek meg a Debreceni Kreatív Közösség működésével. A program házigazdája Czibere Ágnes volt. A látogatás során a résztvevők betekintést kaptak abba, hogyan tud egy önszerveződő, önkéntes alapú kreatív közösség hosszú távon is aktív szereplővé válni egy város kulturális életében.
A szakmai beszélgetés kiemelt témája volt az is, hogy a kreatív közösségek milyen módon tudnak kapcsolatot építeni a helyi vállalatokkal, és hogyan válhat a kulturális és kreatívipari szektor a vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) stratégiák releváns partnerévé. A résztvevők több példán keresztül vizsgálták, hogyan kapcsolódhatnak kulturális kezdeményezések helyi vállalati szereplőkhöz közösségépítés, városi identitásformálás vagy társadalmi érzékenyítés területén.
A beszélgetés arra is rámutatott, hogy a kulturális és kreatívipari szereplők sok esetben olyan társadalmi kapcsolódásokat és közösségi élményeket képesek létrehozni, amelyekhez a vállalati szféra önállóan nehezebben tud hozzáférni. Ezért a kulturális együttműködések a jövőben egyre fontosabb szerepet játszhatnak a helyi vállalatok társadalmi beágyazottságának és közösségi jelenlétének erősítésében.
A szombati program következő állomása a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ volt, ahol Török Krisztián mutatta be az intézmény működését és szemléletét.A látogatás során a résztvevők arról is képet kaptak, hogyan tud egy kortárs művészeti intézmény egyszerre edukációs, szemléletformáló és közösségi szerepet betölteni egy városi ökoszisztémában.
Tudásmegosztás személyes találkozásokon keresztül
A szombati program részeként irodalomterápiás foglalkozásra is sor került, amelyet Bagdács Zsuzsa (Papírrepülő) vezetett a külföldi résztvevők számára. A „Share to be Happy” című alkalom a mindennapi boldogságélményekre és azok megosztására épült. A foglalkozás különösen fontos példája volt annak, hogyan válhat egy alapvetően személyes és reflektív módszer nemzetközi közegben is működőképessé. A résztvevők nemcsak egy új módszertannal találkozhattak, hanem közvetlen tapasztalatot szerezhettek arról is, hogyan tud az irodalomterápia közösségi kapcsolódásokat és párbeszédet létrehozni kulturális és nyelvi határokon átívelően.
A szakmai programot a „Creativity in Visegrad Cities” című interaktív workshop zárta, amely a visegrádi országok kreatív városfejlesztési tapasztalataira és a jövőbeni együttműködési lehetőségekre fókuszált.
A debreceni programja összességében arra mutatott rá, hogy a nemzetközi kulturális együttműködések egyik legfontosabb értéke a közvetlen tapasztalatszerzés lehetősége. Az intézményi látogatások és szakmai beszélgetések során nemcsak jó gyakorlatok váltak láthatóvá, hanem azok a működési logikák és közösségi kapcsolódások is, amelyek hosszú távon meghatározzák egy-egy kreatív ökoszisztéma működését.
És talán éppen ez volt a debreceni találkozó egyik legfontosabb tanulsága: a kreatív városok nem spontán módon jönnek létre. Tudatos együttműködések, nyitott intézmények és aktív közösségek építik őket – hosszú idő alatt.
